Pacsuli

Pacsuli a második görényem. Albínó fiúcska, csodaszép hatalmas rózsaszín nózival, és télen óriási tokával :D És amiért külön büszke vagyok rá, hogy nem sárgult be a szőre, hanem télen-nyáron fehérben pompázik.

2003 nyarán Siófokon voltunk a nyaralónkban. Egyik reggel gondoltam elmegyek Maxivel sétálni, és ha már úgy is kimozdulunk, menyjünk az állatkereskedés fele, hogy vegyünk Émy-nek nyilim-nyalom vitaminpasztát, amit úúúúgy imád. Maxikével szépen komótosan sétáltunk, róttuk az utcákat, majd megérkeztünk az állatkereskedéshez. Mit látnak szemeim. Egy apró sárga-barna görényt. A cseresznye szeme gennyes, körmei olyan hosszúak, hogy nem bír lábraállni, a szőre pedig tiszta kaki. Elfeledkeztem a pasztáról csak rohantunk haza Maxivel apuhoz. Majd otthon mondtam apunak, hogy a szívem megszakad, én nem is tudom mit csinálok ha nem hozhatom el. Megígértem mindent, csak had vegyem meg. Apunak csak egyetlen kikötése volt, az hogy Émy és az új görény is költözzön ki az udvarra. (Émy balesetei miatt sajnos befeketedett egy sarokban a parketta… ) Belementem. Kocsival és hordozóval felfegyverkezve száguldottunk vissza a kereskedésbe. Megvettem a kis 3 hónapos albínó fiúcskát. A ketrecéből úgy rázták bele a hordozómba. Gondoltam - jessus pepi…. Hát ezt mire leszoktatom a harapásról megőszülök. Haza fele már teli izgalommal és kíváncsisággal a KRESZ szabályokat betartva mentünk (odafele vagy 4-et tuti felrúgtam). Iszonyat büdös volt! Mint egy pöcegödör úgy szaglott a mellettem lévő hordozó. Mire hazaértünk már meglett a neve is. Pacsuli. Igen találó név, de mégis finoman mondja el a lényeget.

A nyaralóban tiszta ketrec várta az új családtagot. Bár szemmel láthatóan nem értékelte. Ugyan így nemtetszését fejezte ki, mikor kicsit megkozmetikáztuk. Szem kimosás, körömvágás… és természetesen egy gyors kímélő fürdetés, mely elkerülhetetlen volt, hisz anyukám este érkezett, Pacsuli nem tehetett rossz benyomást rá. Első simogatáskor Pacs elkapta a kezem, szájzárat kapott, alig bírtam lefeszíteni. A helyzet gyors megoldást igényelt… hogyan lehet kifárasztani egy apró görény….. sétával! Gyorsan átállítottam Émy hámját… nosza menyjünk sétálni a kertbe. Ekkor derült fény arra, hogy Pacs nem tud rendesen járni. Olyan kicsi volt a ketrece, hogy állva az orrától a farkáig ért, így nem kellett sétálnia… Mint a kisbabák az első két lábával rendesen állt, a hátsó kettőt tolta maga után… L Nagyon megrémültem… de Hála az égnek pár nap alatt rendbejött. Sajnos baba korába elszenvedett kínok miatt, rosszul koptak a porcai, így kicsit másképp… sokkal macisabban jár. De ettől csak még édesebb… ahogy himbálja a fenekét ide-oda! Meg kell zabálni!

Pacsuli akkor először és utoljára harapott meg. Nagyon kedves szeretetéhes görény. A simogatást mindig puszikkal hálálja meg. Egy igazi maci. Imádom! Bár sajnos be kell vallanunk, hogy nem egy agytröszt.

Pár hónapig tartott, míg összeszoktattam Émy-vel. Ez Pacs türelmének volt köszönhető, mivel totálisan hidegen hagyta, hogy Émy ezerrel tépi és sikoltozik. Émy hamar megbékélt a helyzettel, és rájött, hogy milyen jó játszani egy görénnyel (természetesen ez nem azt jelentette, hogy ez után más görényeket is megtűrt, sőt még undokabb lett másokkal). Émy és Pacsuli imádják egymást. Együtt alszanak és Pacsuli állandóan biztosítja Émy-t feltétlen szeretetéről, puszilgatja, bolhássza. Annak ellenére, hogy Pacsuli a nagyobb és a fiú, Émy hordja a nadrágot, azaz ő a főnök. Pacsot, ezt egyáltalán nem zavarja. Ő tudja azt, amit sok férfi még nem, hogy jobb a nőket elismeri felsőbbrendűnek, úgy a kapcsolat is sokkal kiegyensúlyozottabb.